Szülőknek

1. Hallott – e már Ön a pánikrohamról?

Ha az alábbi tüneteket tapasztalja, akkor pánikrohamról van szó:

1. hirtelen, kiváltó tünet nélkül jelentkező extrém szorongásos állapot
2. szédülés
3. ájulásérzés, hányinger
4. mellkasi nyomásérzés
5. szívdobogásérzés
6. végtagi zsibbadás
7. légszomj
8. halálfélelem

Ha ezeket a tüneteket produkálja gyermeke, akkor nem hisztizik, hanem pánikrohama van.

Teendői:Próbálja meg megnyugtatni gyermekét, az alábbi módon:

Amennyiben rövid időre jelentkeznek a tünetek és megnyugtatható gyermeke, de rendszeresen pánikrohama van keresse fel a gyermek háziorvosát, vagy a területileg illetékes gyermekpszichiátriai szakrendelést.

1. Hallott – e már Ön az étkezési zavarról, anorexia nervosáról?

Ha az alábbi tüneteket tapasztalja, akár egyenként is akkor evészavarról, anorexia nervosáról van szó:

1. étkezés, ivás visszautasítása, minimális szintje
2. a korábbihoz képest sokat és intenzíven mozog a gyermek
3. jelentős súlycsökkenés, indokolatlanul
4. gyermekkorban fogyás megfogalmazása
5. testképzavar felismerése
6. menstruáció elmaradása
7. leromlott szomatikus állapot
8. a gyermek saját magát hánytatja
9. ellenálló/ellenkező magatartás
10. betegségbelátás hiánya
11. gyakran szövődik depresszióval/hangulatingadozással

Ha ezeket a tüneteket produkálja gyermeke, akkor étkezési zavarral küzd.

Teendői: minél előbb keresse fel a gyermeke háziorvosát állapotfelmérés céljából, aki tovább utalhatja gyermekpszichiátriai szakrendelésre

1. Hallott – e már Ön a hangulatzavarról?

Ha az alábbi tüneteket tapasztalja, akkor hangulatzavarról van szó:

1. szomorúság
2. ingerlékenyég
3. amelyekhez magatartásprobléma társul
4. teljesítményromlás
5. megváltozott, furcsa magatartás
6. hirtelen hangulatváltoztatások
7. Meglassult viselkedés
8. agresszivitás
9. önsértő gondolatok/ viselkedés
10. viselkedésváltozás a korábbihoz képest
11. családban előfordult pszichiátrián kezelt hagulatzavar

Ha ezeket a tüneteket produkálja gyermeke tartósan, akkor nem csak rossz napja van huzamosabb ideje, hanem hangulatzavarral küzd.

Teendői: minél előbb keresse fel a gyermeke háziorvosát állapotfelmérés céljából, aki tovább utalhatja gyermekpszichiátriai szakrendelésre.

1. Hallott – e már Ön a szuicid veszélyeztetettségről?

Ha az alábbi tüneteket tapasztalja, akkor szuicid veszélyeztettségről van szó:

1. a hangulatzavar magasabb szintje
2. a gyermek konkrét öngyilkossági terveket fogalmaz meg
3. a gyermek nem fogalmaz meg konkrét öngyilkossági tervet, de kifejezi, hogy nem szeretne élni
4. őnsértéssel fenyegetőzik
5. manipulál mindezzel
6. önsértés (falcolás, önbántás) észlelhető tünetei
7. viselkedészavar
8. pszichoaktív szerhasználat és pszichotikus állapot
9. beilleszkedési kptelenség
10. markáns reménytelenségérzés
11. gyakori impulzív-agresszív viselkedés

Ha ezeket a tüneteket produkálja gyermeke, akkor szuicid veszélyeztettségről beszélünk.

Teendői: sűrgősen keresse fel a gyermeke háziorvosát állapotfelmérés céljából, aki tovább utalhatja gyermekpszichiátriai szakrendelésre.

1. Hallott – e már Ön a depresszióról?

Ha az alábbi tüneteket tapasztalja, akkor depresszióról van szó:

1. nyomott kedélyállapot
2. pszichomotoros gátoltság (pl. nem tartja a szemkontaktust, halkan, erőtlenül beszél, kezét tördeli)
3. gondolkodás meglassultsága
4. álmatlanság, elalvási és átalvási problémák
5. aluszékonyság
6. étvágycsökkenés
7. szorongás
8. csökkent energia vagy fáradság
9. alacsony önértékelés
10. koncentrációs nehézség vagy döntésképtelenség
11. reménytelenség
12. beszűkült tudatállapot

Ha ezeket a tüneteket produkálja gyermeke, akkor depresszióval küzd.

Teendői: minél előbb keresse fel a gyermeke háziorvosát állapotfelmérés céljából, aki tovább utalhatja gyermekpszichiátriai szakrendelésre.

1. Hallott – e már Ön az autizmusról?

Ha az alábbi tüneteket tapasztalja, akkor autizmusról van szó:

1. a tekintet megfelelő használatának hiánya
2. a szemkontaktussal kísért, meleg, örömteli arckifejezések hiánya
3. az érdeklődés vagy öröm megosztásának hiánya
4. a névre adott válasz hiánya
5. a szemkontaktus, az arckifejezés, gesztusok és hangadás koordinációjának hiánya
6. a megmutatás hiánya
7. a szokatlan beszédhang, beszédtempó
8. a test, a karok, a kezek, vagy az ujjak repetitív mozgatásai vagy tartása
9. tárgyakkal végzett repetitív mozdulatok
10. nagyfokú rugalmatlanság, alkalmazkodási képtelenség
11. korátlagtól eltérő viselkedés, magányosság

Ha ezeket a tüneteket produkálja gyermeke, akkor felmerül az autizmus.

Teendői: minél előbb keresse fel a gyermeke háziorvosát állapotfelmérés céljából, aki tovább utalhatja gyermekpszichiátriai szakrendelésre. Fontos, hogy a gyermek minél előbb, tünetek észlelésénél megkapja a megfelelő vizsgálatokat, fejlesztést, olyan közösség tagja legyen, ahol van lehetősége a fejlődésre (speciális óvoda, iskola).

1. Hallott – e már Ön a hiperaktivitásról (ADHD)?

Ha az alábbi tüneteket tapasztalja, akkor hiperaktivitásról (ADHD) van szó:

1. figyelem hiánya (pl.: gyermek figyelme szétszórt, nem képes kitartóan figyelni játékára vagy feladatára, nem figyel ha beszélnek hozzá, nem figyeli az utasításokat, gondatlan hibákat ejt tevékenységek közben, feledékeny, gyakran elveszíti a holmiját, nem szívesen végez olyan dolgokat, ahol koncentrálni kell)
2. magasabb mozgásigény (pl.: nehezen képes kitartóan egy helyben ülni, fészkelődik, izeg-mozog, folyton elhagyja a helyét, ugrál, rohangál, nem tud kitartóan önállóan játszani és feltűnően sokat beszél)
3. impulzív (pl. nem várja meg a kérdés végét és már válaszol is, félbeszakítja azt, aki hozzászól, nehezen bírja, ha várakozni kell, mérlegelés nélkül, önkonrtoll nélkül azonnal cselekszik, ami eszébe jut)

Ha ezeket a tüneteket produkálja gyermeke, akkor felmerül a hiperaktivitás.

Teendői: minél előbb keresse fel a gyermeke háziorvosát állapotfelmérés céljából, aki tovább utalhatja területileg illetékes gyermekpszichiátriai szakrendelésre. Fontos, hogy a gyermek minél előbb, tünetek észlelésénél megkapja a megfelelő vizsgálatokat, fejlesztést, hogy olyan közösség tagja legyen, ahol van lehetősége a fejlődésre (speciális óvoda, iskola). Esetleg szóba kerül a pedagógiai szakszolgálathoz irányítás a megsegítése érdekében.

1. Hallott – e már Ön a gyermekkori  viselkedési zavarokról (magatartási probléma, dühkitörések, beilleszkedési nehézség, alkalmazkodási viszonyulás)

Ha az alábbi tüneteket tapasztalja, akkor viselkedési problémáról van szó: 

1. magatartási probléma: a gyerek nem tartja be a szabályokat otthon és az iskolában sem, iskolában zavarja az órát, bántja a kortársait, felnőttekkel tiszteletlen, a szülő kérésére nem végzi el a feladatait, a normál gyermektől eltér a viselkedése
2. dühkitörések: valami nem úgy történik, ahogyan a gyermek elképzelte, ezért hisztizik, bántja saját magát és/vagy a környezetét, szokatlanul fejezi ki dühét, csúnyán beszél
3. beilleszkedési nehézség: nem fogadják el a kortársai, nem tud szociális kapcsolatot teremteni, ha kérdezik a gyermeket szülő/iskolában tanár, akkor nem válaszol, nem kezdeményez játékot/beszélgetést
4. alkalmazkodási viszonyulás: szorong a gyermek, nem tud alkalmazkodni a környezeetéhez, úgy iskolában, mint otthon sem 

Teendői: a fent említett tünetek jelzésértékűek abból a szempontból, hogy foglalkozni kell velük, nem pedig ráhagyni a gyermekre, mert később ezekből betegségek is kialakulhatnak. Fontos, hogy a szülő kérjen segítséget, akár elsődlegesen az oktatási intézménytől, de mindenképp fontos, hogy fogadják meg a pedagógusok/segítő szakemberek javaslatát.

Általános információk

A segítő szakemberek nem azért vannak jelen a társadalomban, hogy kioktassák a szülőket, hogy megmondják nekik, hogyan kell működniük, ők utat mutatnak, segítséget nyújtanak azokban a helyzetekben, amikor probléma lép fel a családoknál, hozzásegítik a családokat a különböző szolgáltatásokhoz, amelyeket igénybe lehet venni, vagy amit igénybe szükséges venniük ahhoz, hogy alkalmas szülővé váljanak.  

Térítésmentesen igénybe vehető pszichológiai tanácsadás van az országban. Lakhelyhez kötötten a járási Család – és Gyermekjóléti Központok, járási Pedagógiai Szakszolgálatok biztosítsák ezeket. Gyermek – és Ifjúságpszichiátrián is  igénybe vehető a pszichológiai megsegítés, a pszichiátriai kivizsgálást követően, vagy amennyiben olyan tünetek/diganózis állnak fenn, amelyek klinikai szakpszichológiai segítségnyújtást igényelnek. A lakóhelyektől függően alapítványok, segélyszervezetek is működnek, ahol egyéni – és csoportos megsegítések biztosítottak térítésmentesen vagy minimális összegért.

Mindezekkel kapcsolatban keressék a településükön működő Család – és Gyermekjóléti Szolgálatok családsegítőit, ők segítséget tudnak ebben nyújtani!

Befolyásoló környezeti tényezők, amelyek a megjelenő betegségek mögött lehetnek: kortárs bántalmazás, családon belüli bántalmazás (fizikai, lelki, szexuális), nem megfelelő családdinamikai működés, nem következetes gyermeknevelési elvek, nincsenek szabályok otthon, a gyermekek irányítják a felnőtt szüleiket, a gyermek rossz társaságba kerül, mindezek által a gyermek deviálódik és esetlegesen rendszeresen fogyaszt alkoholt és vagy dorogot.

Drogfogyasztó gyermek tünetei általánosságban:

1. hirtelen változás a viselkedésben
2. hangulatingadozás: szélsőséges viselkedés (nagyon boldog – ingerlékeny)
3. elzárkózás, visszahúzódás a családtagoktól
4. hazudozás, lopás
5. ápolatlanná válik a gyermek (hanyag, nem törődöm lesz)
6. az addigi szabadidős tevékenységek iránti érdeklődés elvesztése
7. iskolai teljesítmény csökkenése
8. megváltozott alvási szokások (éjjel fent van és nappal alszik)
9. vörös vagy üveges szemek
10. szipogás, orrfolyás

Amennyiben ezeket a tüneteket tapasztalja gyermekén, feltétlenül kérjen segítséget.

Amennyiben a gyermek eldeviálódik, drogfogyasztó, alkoholfogyasztó lesz, javasolt rehabillitációs intézet felkeresése. Érdemes szakember segítségét kikérni, mielőtt rehabillitációs intézménybe viszi gyermekét.

A következő rehabillitációs intézetek merülhetnek fel az országban a drogfogyasztó, alkoholfogyasztó gyermekeknél:

Ráckeresztúr

Magyarországi Református Egyház Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Tinirehab (fiúkat fogad 11-18 év között)

2465 Ráckeresztúr, Madách utca 6.

tel.: 06-30/182-0824

e-mail: kozponti@tinirehab.hu

Előgondozás részletei az alábbi linken: https://tinirehab.hu/jelentkezes-felvetel/ 

Székesfehérvár

Egészségdokk Közhasznú Alapítvány (lányokat fogad)

8000 Székesfehérvár, Mártírok útja 2., I. Emelet (Drogambulancia)

tel.: 06-30/983-7470

e-mail: drogambulancia@egeszsegdokk.hu

Szeged

Dél-Alföldi Addiktológiai Rehabilitációs Centrum Szeged

Szeged, Tápé

tel.: 06-30/639-0961

e-mail: edokkszeged@gmail.com 

SZKTT ESZI Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum

6726 Szeged, Fésű utca 4.

tel.: 06-62/436-355 vagy 06-62/436-355

e-mail: drogcentrum@egyszocint.ritek.hu

Kiskunfélegyháza

VÁLASZ Szenvedélybeteg-segítő és Drogprevenciós Központ

6100 Kiskunfélegyháza, Bajza utca 36.

tel.: 06-30/849-01-22

e-mail: valaszteam@gmail.com

Budapest

Emberbarát Alapítvány Alkohol – Drogrehabilitációs Intézet

1105 Budapest, Cserkesz utca 7-9.

tel.: 06-30/380-90-28

e-mail: emberbarat@emberbarat.hu

Gyermek – és Ijfúságpszichiátriák működéséről általánosságban:

A gyermekpszichiátriai ambulanciák beutaló nélkül igénybe vehetők, előzetes időpontegyeztetést követően. Időpontot kérhet a szülő, a gyermek maga, családorvos, védőnő, családsegítő. Az első alkalommal a szülő kísérje el gyermekét a vizsgálatra. Serdülő gyermek a későbbiekben egyedül is érkezhet. A szülőtől anamnézis felvételére mindenképpen szükség van. A kezelési terv, esetleges gyógyszeres terápia is csak a szülő beleegyezésével történhet.

Osztályos kivizsgálásra abban az esetben jegyeznek elő gyermeket, ha előtte a területileg illetékes ambuláns gyermekpszichitáriai szakrendelés megvizsgálta a gyermeket és az ott lévő gyermekpszichiáter úgy ítélte meg, hogy osztályos megfigyelésre, kivizsgálásra van szüksége a gyermeknek.

Akut életveszély esetén sűrgősséggel is történhet a felvétel, ekkor vagy gyermekpszichiátriai beutalóval, más gyermekosztályról, esetleg oktatási intézményből érkezik a gyermek. A szülő is kérhet sűrgős vizsgálatot, amennyiben a gyermek önmagára vagy környezetése veszélyeztető vidselkedést tanusít.  Az illetékes ügyeletes gyermepszichiáter eldönti, hogy igényel – e osztályos bentfekvést, vagy elég ambuláns keretek között nyomon követni, megsegíteni a gyermeket.

Hasznos tudnivalók:

Thalassa ház

1223 Budapest, Jókai Mór utca 21-23.

tel.: +36-1-226-8433

e-mail: info@thalassahaz.hu

https://thalassahaz.hu/

A Thalassa Ház Pszichoterápiás és Pszichiátriai Rehabilitációs Intézet terápiás közösségi keretek között segít a mentális nehézségekkel küzdő serdülőknek és felnőtteknek a felépülés és a függetlenség felé haladni a közösségben való együttélés, a csoporthangsúlyos pszichoterápiás módszerek és a klinikai ellátás eszközeivel. Szakmai stábukat pszichiáterek, pszichológusok, szocioterápiás szakemberek, ápolók, nonverbális terapeuták, szociális munkások alkotják.

Jellemzően 16. életévét betöltött gyermek tud jelentkezni az ellátásra. De a felvétel sokmindentől függ.

Ide akkor érdemes jelentkezni, ha már a gyermeknek volt előzőleg vizsgálata és javasolták számára az efajta ellátást.

Hintalovon Alapítvány

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány küldetése a Magyarországon élő gyerekek jogainak érvényesítése és támogatása. 2016 óta dolgoznak azon, hogy minden gyerek jól és biztonságban érezze magát. Azt szeretnél elérni, hogy az élet minden területén odafigyeljenek a gyerekekre. Emellett a felnőtteket és az intézményeket segítik abban, hogy jól tudjanak válaszolni a gyerekek szükségleteire. Szolgáltatásaik főleg vállalatokra, önkormányzatokra, egyéb gyerekekkel foglalkozó intézmények, egyesületek és szervezetek részére biztosítottak.

https://hintalovon.hu/

Ambuláns gyermekpszichitáriai szakrendelések az országban (járó):

Az alábbi linken a településének beírásával megtekintheti, hogy ambulánsan melyik gyermekpszichiátriai szakellátáson kell megjelennie/időpontot kérni: http://appserver.antsz.hu/jtek/ellatas

Menet: település kiválasztásához beírja azt a települést, ahol életvitelszerűen tartózkodik/él – a megnéz gombra kattint – kikeresi a gyermek – és ifjúságpszichiátria pontot – megtekintheti, hogy területileg melyik gyermekpszichiátriai szakrendeléshez tartozik

Osztályos gyermekpszichiátriai szakrendelések az országban (bennfekvős):

Az alábbi linken a településének beírásával megtekintheti, hogy települése melyik körzetbe tartok a bentfekvős gyermek – és ifjúságpszichiátriák vonatkozásában: http://84.206.43.26:7080/ellatas/xtek/wicket/bookmarkable/oth.ellatas.LKeres?22

Menet: rákattint a település ellátására – település helyére beírja azt a települést, ahol életvitelszerűen tartózkodik/él – a válasszon egynél kiválasztja a gyermek – és ifjúságpszichiátriát – a pipára kattint – kidobja, hogy melyik bentfekvős gyermek – és ifjúságpszichiátriához tartoznak

Kiskorú veszélyeztetésének tapasztalása

Amennyiben gyermekekkel foglalkozó szakemberként, szülőként, felelős felnőttként a későbbiekben felsoroltakat tapasztalja egy kiskorú gyermeknél, aki a családjában nevelkedik, jelzési kötelezettsége van. A jelzés megtétele nem lehetőség, hanem kötelezettség, hogy az országunkban nevelkedő gyermekeken segíteni tudjunk. (A jelzés megtétele nem egyezik meg a társadalomban elterjett feljelentéssel). A problémák tekintetében is megkülönböztetünk kiemelten súlyosakat és súlyosakat. Vannak olyan krízisek/helyzetek, amelyek azonnali beavatkozást igényelnek, de ezt az illetékes szakemberek, hatóságok tudják megítélni.

Veszélyeztetés

Amikor a gyerek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését bármely – így a saját maga vagy más személy által tanúsított magatartás, mulasztás vagy egyéb – körülmény gátolja vagy akadályozza. Súlyos veszélyeztetettségnek a gyerek olyan bántalmazását vagy elhanyagolását tekintjük, amely a gyerek életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. Mind az alapesetben, mind a súlyos veszélyeztetés esetében fontos tudni, hogy maga a veszélyeztetés akkor is megvalósultnak tekintendő, ha annak következtében ténylegesen nem következik be károsodás vagy hátrány.

Gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai

az egészségügyi szolgáltatást nyújtók

a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók,

a köznevelési intézmények és a szakképző intézmények,

a rendőrség,

a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal,

a települési önkormányzat jegyzője,

az egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek,

az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv

Felelősségük

A gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagok kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál, illetve hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.

Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet.

Szankció

Ha a jelzőrendszeri tag a jelzési vagy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a gyámhatóság - jelzésre vagy hivatalból - értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját és javaslatot tesz az érintett személlyel szembeni fegyelmi felelősségre vonás megindítására. A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhatóság büntetőeljárást kezdeményez.

Amennyiben a jelzőrendszeri tag súlyosan vét a szakmai szabályok ellen a fegyelmi munkajogi felelősségén túl, a munkáltató és a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal részéről felmerülhet a foglalkozáskörében elkövetett veszélyeztetés bűncselekménye miatti feljelentés megtételének szükségessége.

A működést engedélyező szerv gyermekvédelmi igazgatási bírságot szabhat ki a működtetővel, az intézményvezetővel, illetve a fenntartóval szemben, ha a működtető, a szolgáltató, az intézmény, illetve a fenntartó a gyermeknek az e törvényben biztosított jogait megsérti.

Kiemelten súlyos és súlyos problémák

Bántalmazások

Fizikai bánatalmazás formái:

1. verés,
2. ütlegelés,
3. hajhúzás/hajtépés
4. rúgás,
5. harapás,
6. fegyverrel történő megsebesítés,
7. megégetés,
8. leforrázás,
9. megrázás,
10. megragadás,
11. falhoz nyomás,
12. földre vagy ágyra lökés.

Fizikai erőszak alkalmazása, amely tényleges, vagy valószínűsíthető fizikai sérülést, vagy szenvedést okoz.

Verbális (érzelmi) bántalmazás formái:

1. csúfolás,
2. kritizálás,
3. lekicsinylés, tartós megbélyegzés,
4. fogvatartás és izoláció,
5. annak elhitetése a gyerekkel, hogy értéktelen, vagy alkalmatlan valamire,
6. visszautasítás,
7. érzelmek megtagadása,
8. a gyerek szempontjából nem megfelelő elvárások felállítása,
9. a gyerek szemtanúja lehet a családtagok közötti bántalmazásnak.

Olyan folyamatos, megalázó vagy lealacsonyító érzelmi bánásmód, amely hosszú távú és súlyos negatív hatást fejt ki a gyermek érzelmi fejlődésére.

Elhagyagolás, elhanyagoló bánásmód:

1. megfelelő élelem, ruházat, menedék, felügyelet, egészségügyi ellátás és kezeléshez való hozzáférés,
2. alapellátás, valamint károsodástól való megóvás nem biztosítása,
3. az alapvető érzelmi szükségletek megtagadása,
4. közömbösség; az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya,
5. a gyerek érzelmi kötődésének durva mellőzése.

A gyerek alapvető fizikai és/vagy érzelmi szükségleteinek tartós nem teljesítése, amely egészségének és fejlődésének súlyos károsodását eredményezheti. Elhanyagolás alatt értjük azt is, ha valaki nem akadályozza meg a gyerekekkel szembeni erőszakot, visszaélést és bántalmazást.

Szexuális bántalmazás:

1. tisztességtelen cirógatás,
2. intim testrészek érintése,
3. szexuális tartalmú beszólások, megjegyzések, történetek elmondása,
4. szexuális tartamú online aktivitások,
5. nemi erőszak,
6. a pornográf tartalmak közös nézése/gyerekeknek történő megmutatása, vagy szándékosan a gyerek szeme előtt zajló nemi élet.

Olyan magatartás, amelynek során a felnőtt saját szexuális érdeklődésének vagy vágyának kielégítése céljából használja fel a gyereket valamely tevékenységre, amely nem a gyerek életkorának, fejlődésének megfelelő. Ebbe beletartozik minden, amit a gyerek nem ért teljesen, és amihez ezért nem adhatja a valódi hozzájárulását.

Balesetek:

Szokatlan/váratlan/nem szándékos esemény, amelynek bekövetkezése nem nyilvánvaló vagy nem tervezett, és általában olyan negatív kimenetellel rendelkezik, amit a bekövetkezése előtti észleléssel el lehetett volna kerülni. A balesetek egy részét a nemzetközi protokollok szerint a fizikai erőszak körébe soroljuk.

Szakemberekre vonatkozó:

Rendszerabúzus: abban az esetben valósul meg, amennyiben a gyerekek védelmét szolgáló tevékenység vagy rendszer nem létezik, vagy diszfunkcionálisan működik, és ezzel hozzájárul a gyermekbántalmazás és elhanyagolás megelőzésének elmulasztásához, késedelmes elhárításához vagy a mulasztás miatt a folyamatos/további károsodáshoz.

Kortárs bántalmazás (Bullyng):

Formái:

1. csúfolódás
2. szóban beszólogatás
3. érzelmi zsarolás
4. egyes cselekedetekre való rávétel
5. barátkozás megvonása, ami később kiközösítéshez vezethet
6. fizikai bántás (rúgás, ütés, csípés, harapás, hajhúzás)
7. fontos tárgy rendszeres elvétele és megrongálása (játék, ruházat, uzsonna, iskolai felszerelés)
8. internetre feltöltött képek a gyerekről a tudta és beleegyezése nélkül

Tünetei:

1. a korábban nyitott gyermek szótlanná, zárkózottá válik, szívesebben van egyedül, hazaérkezve egyből a saját szobájába megy
2. étkezési szokásai megváltoznak, kevesebbet eszik, vagy az evésbe menekül
3. kevés barátja van
4. alvási szokásai megváltoznak
5. szorong
6. gyakran fáj neki valamije (hasa, feje)
7. sűrűn lebetegszik
8. reggeli induláskor ellenáll, nem akar iskolába menni
9. nem hívják az osztálytársai születésnapokra
10. szülőnek nem beszél az iskolában történésekről
11. ismeretlen foltok, sebek jelennek meg a testén, eltűnnek a személyes dolgai

Ha szülőként ezeket tapasztalja, feltétlenül legyel jelzéssel az osztályfőnök, igazgatóség felé. Az iskolában az iskolapszichológus és az óvodai – és iskolai szociális segítő tud ennek a problémának a megoldásában segíteni.

További hasznos linkek:

Protokoll a család – és gyermekjóléti szolgáltatás álta működtetett észlelő – és jelzőrendszer folyamatairól:

https://cdn.kormany.hu/uploads/document/b/b0/b05/b05bf673af72b0925cc37fb32b7881318049f738.pdf

1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról:

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700031.tv